Tudnivalók
"Ebben a házban lakást keresek" - egyre több ilyen cédula jelenik meg a felújított paneltömbök postaládáiban. A panellakás az átalakítás után vonzó lakhellyé válik, értéke megnő, a lehangoló lakótelep komfortos és esztétikus lakókörnyezetté alakul. Hazánkban több millió ember él panellakásokban, olyan ipari - "házgyári" - technológiával felhúzott épületekben, melyeknek felújítása egyre sürgetőbb feladat.
I. Jelenlegi helyzet
"Magyarországon csaknem minden ötödik család lakótelepen él." A kategóriába sorolt lakások közel egyharmada Budapesten (772 167 db), a többi főleg a megyei jogú városokban épült. A lakótelepi lakások 60-65%-a klasszikus panel, számuk megközelíti a félmilliót. A lakások háromnegyede 1970 és 1990 között épült, úgynevezett zöldmezős beruházásban.
Környezeti és gazdasági hatások
A hazai éves energiafogyasztás 25%-át az épületek üzemeltetése teszi ki. Az energiafelhasználás nemzetgazdasági és lakossági szinten is magasabb, mint Nyugat-Európában. Ez negatívan befolyásolja a gazdaságot, hiszen az energia felét külföldről vásároljuk, ugyanakkor a túlzott energiafogyasztás káros hatással van a környezetünkre is.
Az energiatudatos épület-felújítás több szinten is megtérül: a lakók kevesebbet költenek energiára, a tulajdonukban lévő épületállomány fizikai állapota javul - és ezzel együtt értéke is megnő. Országos szinten a kisebb energia-igény jó hatással van a gazdaságra (csökkenő energiaimport) és kevésbé terheli a környezetet.
Épületállományunk a nemzeti vagyon jelentős elemét képezi, ez további értéknövelésre, a korszerű életformának megfelelő új fejlesztések végrehajtására ösztönöz.
Időtálló panel
A vizsgálatok alapján a panelépületek teherhordó szerkezeteinek várható élettartama 80-100 év, a rendkívüli hatásokkal szembeni ellenálló képessége jobb, mint a z egyéb szerkezeteké. Azonban az úgynevezett másodlagos és harmadlagos szerkezetek (szigetelés, tömítések, stb.) élettartama egymástól rendkívül eltérő, 15-30 év között változik. Ha ezeket a tönkrement vagy elhasználódott elemeket időszakosan felújítjuk, akkor a panelek még akár 50-60 évig is kultúrált. Modern és komfortos életkörülményeket biztosítanak a lakóknak.
A panelek jelenlegi állapota
GYENGE SZIGETELÉS. A felújítási program felgyorsítását különösen időszerűvé teszi az első generációs (60-as években epült) házgyári lakások elhasználódásának mértéke. A mintegy 35 000 lakás hő-, hang- és vízszigetelése mar nem felel meg meg az alapkövetelményeknek sem, üzemeltetésük rendkívül sok energiát igényel, a fűtés hatásfoka azonban igen alacsony. Ezért azok a felújítási eljárások, melyek jelentős energiamegtakarítást eredményeznek, kiemelt szerepet kapnak az épületek rehabilitációja során.
A külsö térelhatároló falakon végzett eddigi vizsgálatok szerint a magyarországi lakóépületek 53%-ának gyenge a hőszigetelése, 37%-anak közepes, és csupán az összes épület 10%-a mondható jól szigeteltnek.
A jelenlegi hőtechnikai jellemzők azonban javíthatók - az épületek szerkezeti állapotától függően - utólagos hőszigeteléssel és/vagy a nyílászáró cseréjével, illetve javításával.
SZOCIOLÓGIAI PANELPROBLÉMA. Mint korábban említettük, a panelházak szerkezete szamítások szerint akár száz évig is megfelelő marad - vagyis a "panelprobléma" nem csak a házak fizikai állapotában rejlik. A külföldi tapasztalatok szerint az a lakótelep, melyben az épületek állagára nem vigyáznak, a helyi lakáshierarchia aljára kerül. A
lakáspiac egyre több altematív lehetőséget kínál, így a középréteg lassan kiköltözik a korszerűtlen lakásokból. Ennek következtében felgyorsul a differenciálódás a lakótelepek között, ekkor a "rosszabb" lakótelepekről aki csak teheti, elköltözik, így azok
teljesen lepusztulnak. Ez a folyamat Magyarországon meg nem teljesedett ki, de Franciaországban es Angliában már több helyen is lezajlott.
FIZIKAI PANELPROBLÉMA. A legnagyobb szerkezeti vagy technológiai problémát az úgynevezett "hőhidak" jelentik. Hőhídnak az épületek azon pontjait nevezzük, melyek hőáteresztő képessége sokkal nagyobb a környezetében levő felületekhez képest. A hő itt gyorsabban távozik a szerkezetbol, a pára ezeken a pontokon csapodik ki és itt kezd el penészesedni a fal. Vagyis hiába számítják ki egy szerkezet hőveszteségét (vagy hőszigetelő képességét) az adott rétegrend alapján, a hőhídaknak köszönhetően a valós hőszigetelő képesség sokkal rosszabb lehet.
PANELEK ES HőHIDAK. A hőhidas szerkezetek specialis csoportjat képezik az ötvenes évek közepétol a kilencvenes évek elejéig épített iparosított technológiával készült épületek, azon beliil nagy súllyal bírnak a panelépületek.
A panelépüuletek rétegrendi hőátbocsátási tényezői a 7-8 cm vastagságú magszigetelésnek köszönhetően viszonylag alacsonyak (U= 0,4 -0,66 W/m2K), a hőfogyasztásuk mégis rendkívül magas. A jelenségnek több oka is lehet, a tapasztalatok szerint az eltérés legfőképp a hőhidak okozta hőveszteségnek köszönhető.
Elmélet és gyakorlat
A jelenleg ismert szerkezeti tervek szerint a panel rétegek hőtechnikai tulajdonságai alapján 6 jellegzetes korszakot különböztetünk meg:
1.szakasz: -1965. kohóhabsalak-blokkos egyrétegű szerkezet U= 1,3-1,7 W/m2K
2.szakasz: 1960-1967. hőhidas szendvicspanel 8 cm vastag kőzetgyapot magszigeteléssel, beton peremekkel U= 0,45-0,66W/m2K
3. szakasz: 1967-1974. szendvicspanel 8 cm vastag kőzetgyapot magszigeteléssel,
peremezve 2-3 cm U= 0,45-0,66W/m2K
4. szakasz: 1974-1982. szendvicspanel 7 cm vastag polisztirol magszigeteléssel, a peremeknél 2 cm vastag hőszigeteléssel U= 0,45-0,66W/m2K
5. szakasz: 1982-1992. "hőhidmentes" szendvicspanel - 8 cm vastag polisztirolhab magszigeteléssel U= 0,38-0,48W/m2K
A rétegrendek elméleti hoátbocsátási tényezőit vizsgálva szembetűnő, hogy ezek - a legelső periódus kivételével - többnyire megegyeznek egy mai, átlagos, új építesű ház értékeivel. Az adatok tehát nem indokolják az iparosított technológiával létesített épületekre jellemző magas fűtési hőfelhasználást.
Az okok
GYÁRTÁSI TECHNOLÓGIA - A szendvicspanelek előregyártása során a középső réteget képző polisztirolhabot is kitettek víz hatásának, hőkezelésnek, rezgeseknek, ezenkívül a két külső betonreteg súlya okozta nyomás is hozzájárult ahhoz, hogy a polisztirolhab táblák időnként összetöredeztek, szigetelési tulajdonságaik jelentősen leromlottak. (A BMGE hőfizikai laboratoriumában végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a gyártási eljárás mintegy 50%-os romlást okoz az elméleti értekhez viszonyítva.)
ÁSVÁNYGYAPOT SZIGETELÉS - A 2. és 3. periódus-ban használt hőszigetelésről az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy szálas, laza szerkezetének köszönhetően hajlamos a roskadásra, és ezért könnyen elmozdulhat a helyéről. Gyakori jelenség, hogy az ilyen típusú szerkezetek szendvicspaneljéből mára már részlegesen vagy teljesen eltűnt a szigetelés. A következmény: rendkívül magas hőveszteség és állagkárosodás.
ROSSZ KIVITELEZéS - Valamennyi periodusra jellemző, hogy kivitelezesi hiba miatt bizonyos esetekben a hőszigetelés foltokban hianyzik a panelból.
VASALÁSOK - A negyedik ok, mely a panelek átlagos hőátbocsátási tényezőjét rontja, a hőszigetelő rétegen keresztül hatoló vasalások okozta pontszerű hőhidak.
A fent említett okok miatt világossá válik, hogy a valóságos rétegrendi hőátbocsátási tényező érteket nem lehet a rétegrend ismeretében pusztán számítással meghatározni. Ha figyelembe vesszuk a hőátbocsátást befolyásoló tényezőket, akkor megallapítható, hogy a gyakorlatban a panelek átlagos hoátbocsátási tényezője kb. 0,8 -1,1 W/m2K között mozog - az elméleti 0,38-0,48 W/m2K-nel szemben. Az utólagos hőszigetelés hatása a fűtési rendszerre A 30-40 eves panelépületek rossz hőszigetelése mellé általában korszerűtlen fűtési technológia is társul, hiszen legtöbb helyen egyáltalán nem nyúltak a gépészeti rendszerhez a ház megépítése óta.
Ha egy épületet utólag hőszigeteljük, a szerkezetek megnövekedett hőellenállása miatt csökken a fűtési hőszükséglete. Az elavult fűtési rendszereket azonban nem lehet szabályozni, így a fűtés hőigénye nem csökken, az épület viszont túlfűtött lesz - az ilyen épületekben erre utalnak a télen is nyitva tartott ablakok.
Amennyiben szigetelni akarunk egy ilyen épületet, lehetőleg gondoljunk a fűtés korszerűsítésére is, legalább a szabályozhatoság kialakításának szintjén.
II. Megoldások
Példák külföldön és itthon
Németországban az újraegyesítés után az NDK lakótelepeit először teljesen le akarták bontani. Miután azonban kiderült, hogy ennyi embernek lehetetlen más lakást biztosítani, úgy döntöttek, hogy újjáépítik a lakótelepeket. Egy tízéves program keretében például Berlinben a panelházak nyolcvan százalékát teljes körűen felújították. Egyes kalkulációk szerint ez lakásonként kb. 5-6 millió forint ráfordítást jelentett.
Évekkel ezelőtt Bécsben is jelentős felújítási program indult, az osztrákok folyamatosan újabb és újabb technológiákat, rétegrendeket használnak a munkálatokhoz.
Nyiregyházán átfogó lakótelepi fűtéskorszerusítési programok indultak. Az önkormányzat összefogott a helyi távfűtő szolgáltatóval, és olyan konstrukciót ajánlottak fel a társasházaknak, hogy azok kis anyagi ráfordítással korszerűsíteni tudták a házuk fűtési rendszerét, és szigetelték a homlokzatot. Pécsett, Székesfehérváron, Kecskeméten, Szegeden és Budapest egy részén is izgalmas kisérletek, felújítások zajlanak.
Panelprogram itthon
Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal 2005. február eleji tájekoztatása szerint az elmúlt négy évben összesen 37 ezer panellakás felújítására került sor. 2004-ben az illetékes lakásügyi kormánymegbízott kijelentette, hogy a hazai panelállomány korszerusítéséhez nem kevesebb, mint 2000 milliárd forintra lenne szükség. A 15 évesre tervezett rehabilitációs program így évente 120 milliard forintba kerulne.
ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSOK
A program lényege: ha valakinek van 400 ezer forintja, akkor az állam hozzáad másik 400-at, az önkormányzat ugyanennyit, vagyis így mód nyílik akár 1,2 millió forintos korszerűsítésre is. (Természetesen nem kötelező a maximum összegért pályázni.)
A két támogatás juttatás formájú, amit nem kell visszatéríteni.
Az állam a panelházak felújítását nem pusztán műszaki, hanem társadalmi kérdésnek is tekinti, ezért amennyiben igény lesz rá, továbbra is biztosítanak pénzt a programra.
További lehetőségek:
A lakásügy nemzeti kerdés, az Európai Uniótól kifejezetten erre a programra nem kérhető támogatás, viszont ha a lakókörnyezetet (pl. parkokat, játszótereket) is bevonjuk a rehabilitációba, akkor át lehet csoportosítani erre a célra összegeket a különféle strukturális alapokból.
BANKI FINANSZÍROZÁS
A korszerűsítés beindítása, megvalosítása során a legnagyobb gondot a költségek finanszíro-zásához szükséges tőke előteremtése okozhatja, melyhez megfelelő segítséget eddig nem kaptak a társasházak. Az egyes bankoknal megtalálható, újfajta banki konstrukció erre a problemára ad megoldást.
Ebben a felujítás finanszírozását elősegíti egyrészt a jelentős állami kamattáogatá, melynek méteke a futamidő első 5 évében 70%, a második 5 évben pedig 35%. Másrészt a hitelszerződés Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinalt konstrukció, melynél a tulajdonosok egyéni-leg LTP szerződést köthetnek, így részesülhetnek az alanyi jogon járó 30%-os állami tőketámogatásbol. Így azok a társasházak, amelyeknél felújítási alap képzése folyik, és nem rendelkeznek közüzemi vagy köztartozással - lényegében az állami pénz közvetlen felhasz-nálása nélkül is belevághatnak a felújításba.
A legnagyobb támogatásban eddig Székesfehérvár részesült. Itt 38 nyertes pályázatra 604 millió forintos állami támogatást folyosítottak. Az összeg segítségével 2 687 lakás felújítása várható. Második helyen Pécs áll, ahol 303 millió forintos állami hozzájárulás segítségével újulnak meg a panellakások.
További pályázatokat nyertek szegedi, nyíregyházi és kecskeméti projektek is.